2010. november 5., péntek

Karácsony



Karácsonyi képek - Hóember  Karácsonyi képek - Karácsonyi cukor


Karácsonyi képek - Karácsonyi csillag Karácsonyi képek - Mikulas hatterkep


Karácsonyi képek - Karácsonyfa dísz Karácsonyi képek - Santa Claus



Karácsonyi népszokások
Karácsony Jézus születésének és a szeretetnek az ünnepe. A karácsonyt megelôzô hétköznapokon, a hosszú téli estéken együtt volt a család.
Beszélgettek, adventi, karácsonyi dalokat énekeltek, ezzel is készülve Jézus születésének ünnepére. Amikor az esthajnalcsillag már feljött, akkor került sor a karácsonyi vacsora elfogyasztására. Ezt sok ház udvarában a gazda puskalövése elôzte meg a gonosz lélek elriasztására. A gazdasszony mindent elôre kikészített az asztalra, mert a vacsorát végig felállás nélkül kellett elfogyasztani. Imádkoztak, majd elsô fogásként mézbe mártott fokhagymát, dióbelet nyeltek. Ennek gonoszûzô célzata volt. A karácsonyi asztal elképzelhetetlen hal, bejgli, valamint alma és dió nélkül. A kerek alma a család összetartásának szimbóluma. Vacsora után a gazdasszony kezébe vett egy szép, piros almát, és annyi szeletre vágta, ahányan ültek az asztalnál, mondván: amilyen kerek az alma, olyan kerek, összetartó legyen a család a következô esztendôben. Még tíz évvel ezelôtt a környéki falvakban felcsendült az énekszó karácsony estéjén. Ôk voltak a kántálók. Karácsonyi énekes, verses köszöntôt hallhattak a falusiak otthonukban. Az elnevezés a köszöntô énekes jellegére utal, mivel énekkel köszöntötték a ház lakóit. Elsôsorban a felnôttek, és inkább férfiak jártak kántálni estétôl éjfélig. A betlehemezés Jézus születésének történetét bemutató egyházi eredetû népi játék. Szereplôi általában pásztoroknak öltözve, házilag készített jászollal vagy betlehemi kistemplommal járnak házról házra. Fôként gyermekek, fiatalok vesznek részt a betlehemezésben. Szent énekekkel, tréfás párbeszédekkel elevenítik fel Jézus születésének eseményeit, ezt követôen a háziak süteménnyel, esetenként borral kínálják ôket. A pásztorjárás inkább a nyugati vidékekre jellemzô. Karácsony este éjfélig járták a házakat. Kifordított bundát és tarisznyát viseltek, kezükben pásztorbotot tartottak. Egy kispásztor vitte a betlehemi jászolt. Énekeket adtak elô, majd a végén adományokat vártak a ház urától. Regösök járták a falut december 26-tól újévig, lényegében természetvarázsló énekmondás, köszöntés, bôségvarázsló, párokat összeboronáló, adománygyûjtô szokás volt a Gyímesekben. Aprószentek napja (december 28.) tulajdonképpen a Heródes parancsára tömegesen kivégzett betlehemi kisdedek emlékünnepe. Aprószent minden fiúcsecsemô. Az Aprószentek-napi vesszôzés az újesztendei szerencsekívánás különös fajtája, a katolikus egyház ôrzi ezt a szokást. Régen a gyanútlan gyermeket a szomszédba küldték, ahol megvesszôzték, hogy egészséges maradjon.

Karácsonyi receptek

Mákos guba


Ezt az egyszerűen elkészíthető, de mégis finom desszertet rövid idő alatt készítheted el az ünnepek alatt. Nagyon jó választás nagy vendégvárás esetén.

Hozzávalók:
6 kifli
2 evőkanál cukor
5 dl tej
15 dkg darált mák
5 dkg mazsola
1 vaníliás cukor


A kifliket karikázzuk fel és a mazsolával vegyítve, tegyük bele egy tálba. A cukrot és a tejet felforraljuk, beleszórjuk a vaníliás cukrot és a kiflikarikákra öntjük. Meghintjük mákkal és még melegen tálaljuk ízlés szerint porcukorral vagy mézzel ízesítve.

Mákos guba recept karácsonyra

Halászlé

Sok családnál el sem tudják képzelni a karácsonyt halászlé nélkül. Ünnepi hagyományként évről évre újból az asztalra kerül. Receptünk segítségével idén te is elkészítheted az ünnepekre.

Hozzávalók:
1 db 1-1,2 kg-os ponty
fél kg apró hal (keszeg, kárász)
vagy halfej és farok
2 nagy fej hagyma
2 paradicsom
2 zöldpaprika
Cseresznyepaprika
1-2 kávéskanál pirospaprika (ízlés szerint)


Először is a halat meg kel tisztítani, majd mossuk meg alaposan, a fejét és a farkát le kell vágni, majd a színhúst ujjnyi vastagra szeleteljük fel,és enyhén megsózva tegyük félre. Halászlé Recept karácsonyraA fejet, a farkat és megtisztított halakat beletesszük egy edénybe és öntünk rá annyi vizet, hogy ellepje, a felkarikázott hagymát is beletesszük, kissé megsózva lassú tűzön addig forraljuk, amíg a hús teljesen le nem fő a csontokról. Szitakanálon passzírozás nélkül szűrjük át a levét, ezután felforraljuk, elkeverjük benne a pirospaprikát, hozzáadjuk a karikára vágott zöldpaprikát, és a szeletekre vágott paradicsomot, egy csipetnyi cseresznyepaprikát és a besózott haldarabokat. Rázogatva lábast, lassú forralással 10-15 percig főzzük.




Mikulás süti
Mikulás napjára készíthetünk télapó formájú süteményeket. A tészta elkészítése hamar megvan, a díszítés viszont több időt igényel. De megéri, mert a gyerekek biztos, hogy imádni fogják!

Hozzávalók:
2 csésze liszt
1 teáskanál fahéj
½ teáskanál vanília kivonat
1 csésze cukor
2 teáskanál sütőpor
1/2 csésze puha vaj
1 tojás
¼ csésze tej vagy víz


Mikulás sütiElőször a tejet összekeverjük a tojással, utána egy másik tálban a cukrot a vajjal keverjük ki. A két keveréket dolgozzuk össze. A sütőporral, fahéjjal és a vanília kivonattal elkevert lisztet szitáljuk rá és gyúrjunk belőle egy sima tésztát. A tésztát nyújtsuk ki kb. fél cm vastagságúra és kör alakú szaggatóval szaggassuk ki. Elő melegített sütőbe süssük kb. 10 percig.


Miután kihűlt elkészíthetjük a díszítését. 

Szükségünk lesz cukormázra, csoki öntetre, kókuszreszelékre, dekor tollra (szupermarketekbe kapható)

A cukormáz elkészítéséhez 4 tojásfehérjére és kb. 20 dkg porcukorra van szükségünk

Rudolf süti
icsiket és nagyokat is meglephetjük rénszarvas formájú sütikkel. Ennek az ötletes süteménynek az elfogyasztásához a délutáni teázás is kiváló alkalom. A gyerekek segítségével a díszítés is jó móka lehet.

Hozzávalók: 
60 dkg liszt
1 csomag sütőpor
1 csomag vaníliás cukor
30 dkg porcukor
25 dkg margarin
2 egész tojás
3 dkg kakaó


Karácsonyi rénszarvas aprósütiA lisztet a gyúródeszkára tesszük. Beleszórjuk a sütőport, vaníliás cukrot, porcukrot és jól összekeverjük. Majd beletesszük a margarint, a két egész tojást és tésztát gyúrunk. A tésztát lisztezett gyúródeszkán kisodorjuk. Gomba alakú mézeskalács szaggatóval szaggassuk ki a tésztát. Ezután következik a díszítés. A rénszarvasunk orra franciadrazsé lehet, szemei elkészítéséhez olvasszunk meg ét csokit és papírzsákkal díszítsük. Az agancsát perec alakú ropiból készítsük el, de csak akkor szúrjuk bele, ha már félig megsült.










Karácsonyi puncs


Készítsen vendégei számára karácsonyi fűszerektől illatozó adventi italt. A karácsonyi vásárok hangulatát idéző puncsot jól eshet a meleg szobában a barátokkal, családdal együtt elfogyasztani.


Karácsonyi puncs alkohol nélkül:

Hozzávalók:
½ l gyümölcstea
1 l almalé
2 evőkanál méz
1 citrom
2 narancs
3 szegfűszeg
1 fahéjrúd



Elkészítés:
Elösször főzzünk egy gyümölcsteát. Ezt öntsük bele egy kancsóba, adjuk hozzá a mézet, a fahéjat, a szegfűszeget és a kifacsart citromot, majd öntsük fel almalével. Keverjük jól össze, és még jó melegen bögrékben tálaljuk.

Elkészítési idő: 15 perc


Karácsonyi puncs alkohollal:

Hozzávalók:
2,5 dl édes vörösbor
2,5 dl édes fehérbor
1,5 dl rum
50 dkg cukor
2 db citrom
2 db narancs.



Elkészítés:
Karácsonyi puncs receptA gyümölcsöket először mossuk meg jó alaposan a citromot és narancsot is, ezután hámozzuk le vékonyan a héját. Forraljunk fel 5 dl vizet a héjakkal együtt, majd öntsük hozzá az összes többi alkoholt. Szórjuk bele a cukrot, és csak éppen forráspontig melegítsük fel, legvégül öntsük bele a kifacsart citrom és narancslevet. Ezután keverjük jól össze, legvégül pedig öntsük ki bögrébe.

Mézeskalács házikó



A karácsonyi asztalon igazán szépen mutathat egy mézeskalácsból készített mesebeli házikó, amit egy kis fantáziával sokféleképpen fellehet díszíteni. Rakhattok rá színes drazsé cukorkákból égősort, a havat helyettesíthetitek porcukorral vagy akár egyéb magvakat is felhasználhattok dekorációnak.



A cukormáz elkészítéséhez 4 tojásfehérjére és kb. 20 dkg porcukorra van szükségünk.

1. Mielőtt a formázásnak nekifognánk, készítsünk elő sütőpapírral borított tepsiket, kiszúró formákat. A házikót karton papíron tervezzük meg, nagyobb darabokat vágjuk ki. Ezek lesznek a sablonok. 
2. A tésztát lisztezett deszkán nyújtsuk 4-5 mm vastagra, és először a házikó oldalait vágjuk ki a sablon segítségével. Ajtó- Ablak nyílást is vághatunk rá. A kisseb darabokat akár kézzel is megformázhatjuk.
3. A kivágott darabokat úgy helyezzük tepsibe, hogy egyszerre hasonló nagyságú darabok süljenek. A tésztákat kenjük le tejjel, és tegyük előmelegített sütőbe. 180°-on 10-15 perc alatt süssük szép arany színűre. Vigyázzunk a mézes tészta könnyen megég.
4. Ha minden darab kisült, kihűlt, kezdődhet a házikó összeállítása. Ami nem csak ügyességet, de türelmet is kíván. Ellenőrizzük hogy a házikó elemei össze illenek-e. Kis lábasba olvasszunk cukrot, mártsuk be a falak széleit, illesszük össze, és várjuk meg amíg a cukor megszilárdul. 
5. Ha a ház már áll, az apróbb díszítőelemeket ráhelyezzük, cukormázzal odatapasztjuk. A házat akár csinosíthatjuk színes cukrokkal, mézeskalács formákkal, vagy magokkal is. A cukormázból jégcsapokat folyathatunk a házikó oldalára. Ha elkészült a mesebeli házikó, akkor már csak 1 dolgunk van, hintsük meg porcukorral.

Tipp: Készíthetünk a ház köré fenyőfákat, kerítést, erdei állatokat, stb. így igazán szép kertet varázsolhatunk.
Mézeskalács házikóból
Karácsonyi puncs recept
Adventi naptár


    






ADVENTI NAPTÁR TÖRTÉNETE

A hagyomány szerint az adventi naptár ősét egy édesanya találta ki, akit kisfia minden áldott este azzal nyaggatott: Hányat kell még karácsonyig aludni?

Ezért hát egy kartonra rátűzdelt 24 cukorkát, amelyből minden nap egyet elvehetett a gyermek így követve az idő múlását.

Később a felnőtt férfi adventi naptárak sorozatgyártásába kezdett, amelyek még manapság is hatalmas népszerűségnek örvendenek.


ZSEBES NAPTÁR

Hagyományosan a saját kezűleg készült adventi naptárak 24 zsebecskét tartalmaznak. A zsebeket külön-külön kell felvarrni az anyagra, ráadásul össze-vissza elhelyezve a dátumok számait.

Így csemetéinknek minden alkalommal hosszas keresgélésbe merülve kell rátalálnia a zsebek rejtette finomságokra.


FIÓKOS NAPTÁR

A zsebes naptárból kiindulva készíthetünk fiókos naptárat is, azaz a zsebek helyett fiókokat kell készítenünk.

Ezeket egyforma méretű dobozok vagy gyufás skatulyák összeragasztásából állíthatjuk elő.

Szintén 24 darab fióknak kell szerepelnie, ezért mindenképpen olyan formát kell kialakítanunk, hogy se több, se kevesebb fiók ne szerepeljen naptárunkon.

Díszítésképpen a fiókokat festhetjük karácsonyi mintákkal.

Advent és karácsony szimbolikája

A latin eredetű szó - adventus - megérkezést, eljövetelt jelent. A Jézus születésére való várakozás a felkészülés, a reménykedés időszaka. Az András napjához legközelebb eső vasárnap és a december 25-e közötti négy hetes "szent idő" a karácsonyra való lelki felkészülés ideje.

Advent

Valamikor éjféli harangszó hirdette az advent, valamint az egyházi év kezdetét. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, ebben az időben az emberek szigorú böjtöt gyakoroltak. Napfelkelte előtt hajnali miséket tartottak, amelyeket "angyali misének", "aranyos misének" is neveztek. 1611-ben a nagyszombati zsinat advent első vasárnapjától vízkeresztig megtiltotta az esküvőket, zajos mulatságokat. Az adventi koszorú hagyománya ősi időket idéz, kapcsolatban van a téli napforduló szokásaival.

Első nyomait a néprajzkutatók északon, a Keleti-tenger partvidékén és szigetvilágában találták meg. Fűzfavesszőből koszorút fontak és örökzöldet csavartak köré. Ez a szokás később Európa más vidékein is meghonosodott. A valódi adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba. Egy hamburgi lelkész otthonába hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, melyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy-egy. Később az egyszerűség kedvéért csak négy gyertyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. A gyertyákat vörös és aranyszalagokkal, az élet és fény jelképével díszítették.

Karácsonyfa

Az első gyertyafényes karácsonyfa története állítólag Luther Márton nevéhez fűződik. Amikor karácsony este kint járt az erdőben és gyönyörködött a hódíszekkel teleaggatott fenyőfákban, miután az élményt képtelen volt szavakba önteni, egyszerűen bevitte a szobába az egyik fenyőfát, gyertyákkal világította ki, és így ünnepelték, talán először fenyőfával, Krisztus születését.

Karácsony estéje elképzelhetetlen volna karácsonyfa nélkül. Szép és látványos ünnepi szokás ez, jóllehet a karácsonyfa-állítás nem nyúlik vissza régi időkre. A különböző ünnepek során a fák, örökzöld növények minden népnél nagy szerepet játszottak. A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termőág tekinthető a karácsonyfa elődjének. Bibliai eredetű magyarázat szerint ez a fa Jézus családfáját is jelentette. Kapcsolatba hozzák még a bibliai tudás fájával is, hiszen karácsony napja az első emberpár: Ádám és Éva napjára esik.

A karácsonyfa-állítás szokása a 17. században terjedt el. A németek abban a hitben éltek, hogy a téli napforduló idején a gonosz szellemek, a halottak szellemei kiszabadulnak és szabadon csatangolnak a világban. A kísértetektől az emberek csak úgy menekülhetnek meg, ha az élet örökzöldje, a fa alá húzódnak. Az első, történelmileg is megalapozott adat 1605-ből származik. Egy strasbourg-i polgár jegyzetei arról árulkodnak, hogy városában akkoriban terjedt el a fenyőfa-állítás. A fákat gyümölcsökkel, papírkivágásokkal, aranyláncokkal és édességekkel díszítették.

Magyarországon csak a múlt század második felében kezdett elterjedni ez a szokás a bécsi udvar ösztönzésére. Először csak a nemesi családoknál - Brunswick Teréz, martonvásári grófnő állított karácsonyfát 1824-ben -, később a módosabb polgároknál is elterjedt. A parasztok körében csak ebben a században, sokaknál csak 1945 után honosodott meg a fenyőfa-állítás. Angliában ma sem szokás fenyőfát állítani, helyette fagyöngyből készült koszorút függesztenek a mennyezetre. A karácsonyfadísz korábban alma, dió, házilag készített sütemények, mézeskalács volt. Az 1880-as években jelent meg az üvegdísz.

Angyalok

Az angyal valójában lélek: Isten az embert és az angyalt a maga képmására teremtette. Az angyal nemcsak hírvivő és mediator Isten és ember között, hanem önmagában tekintve tisztán zenei lény, hiszen szinte természete a muzsika. Létállapota a zene. A XV-XVI. században valóságos divattá vált az angyalok ábrázolása. Kis puttók, nőies alakok, transzcendentális erőt sugárzó lényszerű figurák mind megtalálhatók ezeken az ábrázolásokon.

Ahogy az Írás mondja: " külsőleg Istennek tükörképei". Az angyalok a Bibliában az Úr küldötteiként keresik fel az embereket, vagy dicsőítve állják körül az Úr trónját. Az angyalok kilenc hierarchiája a késő antik teológiában az embertől az Istenhez való felemelkedés fokozatait szimbolizálja. A keresztény művészet az angyalokat kezdettől fogva ember (férfi) alakban jeleníti meg, antik római viseletben.

Eleinte szárnyak nélkül, a 4. századtól jelennek meg a szárnyas angyalok, majd a késő reneszánsztól a szárny ismét eltűnik a vállukról. Az angyalok fejedelmei a hét arkangyal, a három legnépszerűbb: Mihály, Gábor, Rafael. Mikhhaél az ítélkező, a gonosz legyőzője, a mennyei seregek vezére, a középkor harcias szentje. Gábriel a hírhozó. Attribútuma a liliom vagy a jogar. Ráfáel a gyógyító.

Napkeleti bölcsek, avagy a három király

A háromkirályok legrégebbi ábrázolása a Santa Priscilla katakomba Capella Greco-jában található, a II. században készítették. A téma feldolgozása általában a következő jelenetekre szorítkozik:

- Megálmodják a gyermek születését
- Vonulásuk Keletről Betlehem felé
- Heródeshez érnek és keresik a zsidók királyát
-Hódolat a gyermek Jézus előtt
-Visszautazás és álom

A téma álommal kezdődik, álommal végződik. A 9. századtól Gáspárnak, Menyhértnek és Boldizsárnak nevezték, s a három életkor, ill. a három, akkor ismert földrész - Európa, Ázsia, Afrika - szimbólumává lettek. Az Athosz hegyi festő leírása szerint az egyik aggastyán, a másik férfi bajusszal, a harmadik ifjú. (Boldizsárt sokszor mórnak vagy szerecsennek ábrázolták.) A napkeleti bölcseket, akiket a messiás csillaga vezetett a gyermek Jézushoz, Máté evangéliuma említi.

Ajándékaiknak jelképes értelme van: az aranyat mint földi királynak, a tömjént mint istennek és a halott bebalzsamozására szolgáló mirhát mint a keresztfán szenvedő embernek adták át Jézusnak. Ezekből az ajándékokból és a csillag követéséből hamar kialakult az a vélemény, hogy a látogatók mágusok voltak. Máté evangélista sem nevezi őket királyoknak. A róluk való határozott vélemény az irodalomban csak 1200 körül rögződik. A Bölcsek keletről érkeznek, ahonnan a világosság jön. Az ész, a tudás hódol Isten Fia előtt. Nyilvánvaló a szimbolikus magyarázat értelmezése.


Advent és karácsony szimbolikája

A latin eredetű szó - adventus - megérkezést, eljövetelt jelent. A Jézus születésére való várakozás a felkészülés, a reménykedés időszaka. Az András napjához legközelebb eső vasárnap és a december 25-e közötti négy hetes "szent idő" a karácsonyra való lelki felkészülés ideje.

Advent

Valamikor éjféli harangszó hirdette az advent, valamint az egyházi év kezdetét. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, ebben az időben az emberek szigorú böjtöt gyakoroltak. Napfelkelte előtt hajnali miséket tartottak, amelyeket "angyali misének", "aranyos misének" is neveztek. 1611-ben a nagyszombati zsinat advent első vasárnapjától vízkeresztig megtiltotta az esküvőket, zajos mulatságokat. Az adventi koszorú hagyománya ősi időket idéz, kapcsolatban van a téli napforduló szokásaival.

Első nyomait a néprajzkutatók északon, a Keleti-tenger partvidékén és szigetvilágában találták meg. Fűzfavesszőből koszorút fontak és örökzöldet csavartak köré. Ez a szokás később Európa más vidékein is meghonosodott. A valódi adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba. Egy hamburgi lelkész otthonába hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, melyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy-egy. Később az egyszerűség kedvéért csak négy gyertyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. A gyertyákat vörös és aranyszalagokkal, az élet és fény jelképével díszítették.

Karácsonyfa

Az első gyertyafényes karácsonyfa története állítólag Luther Márton nevéhez fűződik. Amikor karácsony este kint járt az erdőben és gyönyörködött a hódíszekkel teleaggatott fenyőfákban, miután az élményt képtelen volt szavakba önteni, egyszerűen bevitte a szobába az egyik fenyőfát, gyertyákkal világította ki, és így ünnepelték, talán először fenyőfával, Krisztus születését.

Karácsony estéje elképzelhetetlen volna karácsonyfa nélkül. Szép és látványos ünnepi szokás ez, jóllehet a karácsonyfa-állítás nem nyúlik vissza régi időkre. A különböző ünnepek során a fák, örökzöld növények minden népnél nagy szerepet játszottak. A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termőág tekinthető a karácsonyfa elődjének. Bibliai eredetű magyarázat szerint ez a fa Jézus családfáját is jelentette. Kapcsolatba hozzák még a bibliai tudás fájával is, hiszen karácsony napja az első emberpár: Ádám és Éva napjára esik.

A karácsonyfa-állítás szokása a 17. században terjedt el. A németek abban a hitben éltek, hogy a téli napforduló idején a gonosz szellemek, a halottak szellemei kiszabadulnak és szabadon csatangolnak a világban. A kísértetektől az emberek csak úgy menekülhetnek meg, ha az élet örökzöldje, a fa alá húzódnak. Az első, történelmileg is megalapozott adat 1605-ből származik. Egy strasbourg-i polgár jegyzetei arról árulkodnak, hogy városában akkoriban terjedt el a fenyőfa-állítás. A fákat gyümölcsökkel, papírkivágásokkal, aranyláncokkal és édességekkel díszítették.

Magyarországon csak a múlt század második felében kezdett elterjedni ez a szokás a bécsi udvar ösztönzésére. Először csak a nemesi családoknál - Brunswick Teréz, martonvásári grófnő állított karácsonyfát 1824-ben -, később a módosabb polgároknál is elterjedt. A parasztok körében csak ebben a században, sokaknál csak 1945 után honosodott meg a fenyőfa-állítás. Angliában ma sem szokás fenyőfát állítani, helyette fagyöngyből készült koszorút függesztenek a mennyezetre. A karácsonyfadísz korábban alma, dió, házilag készített sütemények, mézeskalács volt. Az 1880-as években jelent meg az üvegdísz.

Angyalok

Az angyal valójában lélek: Isten az embert és az angyalt a maga képmására teremtette. Az angyal nemcsak hírvivő és mediator Isten és ember között, hanem önmagában tekintve tisztán zenei lény, hiszen szinte természete a muzsika. Létállapota a zene. A XV-XVI. században valóságos divattá vált az angyalok ábrázolása. Kis puttók, nőies alakok, transzcendentális erőt sugárzó lényszerű figurák mind megtalálhatók ezeken az ábrázolásokon.

Ahogy az Írás mondja: " külsőleg Istennek tükörképei". Az angyalok a Bibliában az Úr küldötteiként keresik fel az embereket, vagy dicsőítve állják körül az Úr trónját. Az angyalok kilenc hierarchiája a késő antik teológiában az embertől az Istenhez való felemelkedés fokozatait szimbolizálja. A keresztény művészet az angyalokat kezdettől fogva ember (férfi) alakban jeleníti meg, antik római viseletben.

Eleinte szárnyak nélkül, a 4. századtól jelennek meg a szárnyas angyalok, majd a késő reneszánsztól a szárny ismét eltűnik a vállukról. Az angyalok fejedelmei a hét arkangyal, a három legnépszerűbb: Mihály, Gábor, Rafael. Mikhhaél az ítélkező, a gonosz legyőzője, a mennyei seregek vezére, a középkor harcias szentje. Gábriel a hírhozó. Attribútuma a liliom vagy a jogar. Ráfáel a gyógyító.

Napkeleti bölcsek, avagy a három király

A háromkirályok legrégebbi ábrázolása a Santa Priscilla katakomba Capella Greco-jában található, a II. században készítették. A téma feldolgozása általában a következő jelenetekre szorítkozik:

- Megálmodják a gyermek születését
- Vonulásuk Keletről Betlehem felé
- Heródeshez érnek és keresik a zsidók királyát
-Hódolat a gyermek Jézus előtt
-Visszautazás és álom

A téma álommal kezdődik, álommal végződik. A 9. századtól Gáspárnak, Menyhértnek és Boldizsárnak nevezték, s a három életkor, ill. a három, akkor ismert földrész - Európa, Ázsia, Afrika - szimbólumává lettek. Az Athosz hegyi festő leírása szerint az egyik aggastyán, a másik férfi bajusszal, a harmadik ifjú. (Boldizsárt sokszor mórnak vagy szerecsennek ábrázolták.) A napkeleti bölcseket, akiket a messiás csillaga vezetett a gyermek Jézushoz, Máté evangéliuma említi.

Ajándékaiknak jelképes értelme van: az aranyat mint földi királynak, a tömjént mint istennek és a halott bebalzsamozására szolgáló mirhát mint a keresztfán szenvedő embernek adták át Jézusnak. Ezekből az ajándékokból és a csillag követéséből hamar kialakult az a vélemény, hogy a látogatók mágusok voltak. Máté evangélista sem nevezi őket királyoknak. A róluk való határozott vélemény az irodalomban csak 1200 körül rögződik. A Bölcsek keletről érkeznek, ahonnan a világosság jön. Az ész, a tudás hódol Isten Fia előtt. Nyilvánvaló a szimbolikus magyarázat értelmezése.